|
1. Új szomszéd?
Bessy 2010.09.09. 20:57
Uke Yutaka mindennapjai egyformán telnek, mindaddig, amíg nem kap új szomszédot. A gond csak az, hogy a szomszéd menthetetlenül perverz, egocentrikus, ráadásul kiderül, hogy Yutaka főnökének a testvére.
Hogy a történet még izgalmasabb legyen, betekintést nyerhetünk a másik főnök (Ruki) életébe, és érzelmeibe, hogy miként fog viszonyulni az új asszisztenséhez. (Forrás: LovelessDremas) 1. fejezet
Új szomszéd?!
Uke Yukata hétköznapi életét soha semmi sem tudta megzavarni. Mindig is nyugodtan, zavartalanul éldegélt lakásában, és maga volt a megtestesült nyugalom. A munkáját becsülettel elvégezte, ezért a munka helyén is sokan szerették.
A monoton napok unalmasan jöttek egymás után Kai életében. Elment dolgozni, hazaérve megfőzte magának a vacsoráját, utána pedig egyedül elmajszolgatta, miközben nézte a TV-ben a híreket. Sokszer megbotránkozott egy-egy aktuális eseményein, és morogva kapcsolta ki a TV-t. Nagyon nehéz volt felidegesíteni, de ha valakinek mégis sikerült, akkor ez félthette is az életét. Mert ha Uke Yutaka egyszer mérges lesz, akkor annak rossz következményei lesznek.
Magányosan éldegélt kis panel lakásában. Nem volt párja, de nem is igazán tett azért, hogy legyen. Nem járt szórakozni, nem randizgatott. Szinte semmit sem csinált a munkáján kívül. A régi barátaivel sem tartotta már a kapcsolatot. Sokszor gondolt ugyan rá, hogy felhívja őket, de olyankor el is vetette az ötletet, arra hivatkozva, hogy már nagyon régen találkoztak, biztosan mérgesek lennének, mert nem kereste őket. Ebből kifolyólag Kai-nak csak a munka helyén voltak barátai. De még velük sem volt igazi a viszonya. Csak a munkáról beszéltek...
A mai nap is ugyan úgy telt, mint máskor. Kai fáradtan indult haza a munkából. Táskáját szorongatva sietett haza, hogy végre pihenhessen egy kicsit. Nagyon hosszúra sikeredett ez a nap. Túl sok dolga volt, és rettentően elfáradt. A főnöke sosem szokott ennyi munkát kiosztani. Bár, ami azt illeti, ma morcosabb volt az átlagnál. Egésznap üvöltözött mindenkivel, sőt Takeruhoz még a mappáját is hozzávágta. Tény, hogy Takanori eléggé idegbeteg tipus, de ilyet még sosem csinált. Kai inkább nem kérdezett semmit, mert nem akarta, hogy még idegesebb legyen, és, hogy az irodai díszek közül az egyik a hátán törjön el.
Nagyot sóhajtva vette tudomásul, hogy megint elromlott a lift, így lépcsőzhet. Magában elátkozta a ház tulajdonosát, hogy soha nem képes megcsináltatni. Hetente elromlik a lift, és ő halál fáradtan még mászhatja meg a több száz lépcsőfokot.
Fáradtan vonszolta fel magát a megfelelő emeletre, és már indult is az ajtóhoz. Nagy nehezen előkotorta a táskájából a többi cucc közül a kulcsot, és éppen készült, hogy kinyissa. A kulcs majdnem célt talált már, mikor valaki megkocogtatta a vállát. Először fel sem fogta, de miután az ütemes ütögetés a válán nem akart alább hagyni, idegesen megfordult. Meglepődött, mikor egy férfit pillantott meg magával szembe. Szőkés hajú, magas termetű pasi nézett vele farkasszemet egy kacér mosollyal.
- Igen? - tette fel a kérdést kicsit morcosan, ugyanis ez a férfi zavarta meg őt abban, hogy végre bemenjen a laskásába és kényelembe helyezhesse magát. Már bent ülhetne a kanapén, és lazíthatna egy kicsit. Ehelyett még mindig itt áll és lesi az előtte álldogáló embert.
- Sakamoto Takashi vagyok. Én vagyok az új szomszéd - Yutaka meghökkenve nézett maga elé. Nem értette, hogy neki miért nem mondták, hogy beköltöznek a szomszédos lakásba.
- Uke Yutaka - mutatkozik be az alacsonyabbik, és már fordítana is hátat, hogy végre az otthonába lehessen.
- Örülök. Ha valamire szükségem lesz, tudom, hogy rád számíthatok - Kai villámgyorsan megpörgött, és nagy szemekkel nézett Takashira.
- Mi van?
- További szép napot - köszönt el szórakozottan és ment a dolgára. Yutaka elhülve figyelte, ahogy a férfi eltűnik az ajtó mögött. Még most sem tudta felfogni, hogy valaki mégis hogyan lehet annyire pofátlan. Saját magának felajánlotta, hogyha bármire szüksége van, akkor átmegy Kaihoz. Hát azért ez nem így működik - durrogta a fekete, miközben végre bemehetett a lakásba.
A táskáját letette a helyére, kipakolta belőle a cuccokat, és neki is látott főzni. Nem rég látott a TV-ben egy jó receptet, amit mindenképpen ki akart próbálni. Mivel most volt nála otthon mindenféle hozzávaló, neki látott, hogy végre megcsinálhassa magának.
Nagyon hamar kész is lett. Az egész lakás úszott a finom illatokban. Yutaka büszkén nézett végig a főztjén.
Rárakott egy fedőt a lábasra, és ott hagyta a kályhán. Bement a szobába, összeszedte a cuccait, amire szöksége van a fürdéshez, és elkezdte lemosni magáról az egész napos fáradságot. A hideg víz üdítően hatott rá, teljesen feléledt tőle. Kevésbé érezte magát fáradtnak, ezért dúdolva terítette ki a törölközőjét, majd felkapta a pizsomáját és már elő is készítette magának az ételt amit főzött, hogy csendben megvacsorázhasson.
Már az utolsó simításokat végezte a terítésben, mikor a csengő hangja törte meg a kellemes csendet. Kai csak morgott, hiszen nem várt vendéget. Soha senkit nem hívott meg a lakására - mérgelődött, miközben becélozta az ajtót. Idegesen tépte fel a zárat, és tárta ki. Már meg sem lepődött, hogy a szomszédja állt a köszöbön egy sejtelmes mosollyal vékony ajkain.
- Hát téged meg mi szél hozott? - dörmögte az orra alatt, és tekintete Takashi kezére tévedt, amiben egy üveg bor díszelgett.
- Jöttem, hogy megüneppeljem a kedvenc szomszédommal, hogy beköltöztem - sétált el a megszeppent férfi mellett, majd szépen levette a cipőjét, és beljebb ment a lakásban. - Oh, látom főztél! Csak nem tudtad, hogy jövök? - kuncogott saját magán, és letette a konyhában a bort.
Kai nagy nehezen magához tért, és becsukta az ajtót. Alig tudta felfogni, hogy van képe Takashinak ide jönni azért, hogy ünnepeljenek.
- Mi az? Nem tudsz beszélni? - járt körbe a lakásba mindent jól szemügyre véve. Felmérte a lakás minden egyes kis centiméterét, és vigyorogba bólintgatott maga elé. Tetszett neki a másik izlése, és maga a férfi is. Már amikor meglátta pár órával ezelőtt, rögtön felkelltette az érdeklődését. Olyan kis elveszettnek tűnt, ahogy felvonszolta magát az emeletre. Tetszett neki. Határozottan megfelelt az izléseinek.
- Megmondanád, hogy mit keresel a hálószobámba? - Kai hangja idegesen csengett. Nem szerette, ha valaki a magánéletével foglalkozik. Az pedig, hogy egyenesen bemegy a szobájába, több volt a soknál.
Idegesen trappolt Takashi után, majd miután észre vette, hogy a képeket nézegeti, mély levegőket vett, és kihajtotta a szobájából.
- Csak körül néztem - mosolyogta meg Yutakát. Viccesnek találta, hogy milyen mérgesen kergette ki a szobából. Pedig ha Saga jól taktikázik, akkor nemsokára nem csak benézni fog abba a helyiségbe. Már a gondolatra megborzongott, és megnyalta a száját.
- Te meg min gondolkozol ennyi? - rántotta vissza a valóságba a másik hangja amit a konyhából vélt hallani.
Átsompolygott oda, és csak nézte ahogy Yutaka a vacsorát szedi ki két tányérra.
- Szerencséd van, hogy jószívű ember vagyok, és nem doblak ki a lakásomból - mérgelődött majd kivitte a tányérokat. Takashinak is vitt egy pálcikát, amit a kezébe is nyomott.
- Héj! Hozz poharat is a bornak! - foglalt helyet, miközben figyelte Kait aki szemforgatva ment vissza a konyhába és keresett ki a szekrényből két boros poharat.
- Ne ide figyelj - tettei le a poharakat és nézett dühösen - ne utasítgass engem! Főleg ne a lakásomba - vett egy mély levegőt, majd leütl és egy gyors " jó étvágyat" után mind a ketten neki láttak a vacsorának. Közben szinte alig beszéltek. Egy -egy kérdést tettek fel a másiknak, amire meg is kapták a választ, de semmi több.
Kai megint remek vacsorát hozott össze - simogatta meg a hasát a házigazda, és elkezdte leszedni a tányérokat.
- Hm. Egész jól főzöl.
- Kösz - vágta hozzá a szavakat, miközbe mindent betett a mosogatóba. Utána visszament, Takashi kezébe nyomva a dugóhúzot, aki tapasztalt mozdulatokkal kibontotta a bort. Mind a két poharat teletöltötték, egy koccintás kíséretében pedig beleittak.
Kai először csak izlelgette a bort, mivel nem igazán szereti az alkoholt, de miután megbizonyosodott arról, hogy Takashinak van izlése, már merészebben kortyolgatott.
Az este további része kicsit oldottabban telt. Kai egyre többet ivott, és sokkal jobb hangulatban volt. Nevetgélt, és rendesen beszélgetett Sagaval.
- Te... Takashi - kuncogott kicsit becsípve.
- Inkább csak Saga.
- Jó. Engem meg Kainak hívj - töltött még abból az italból is magának, amit ő keresett elő. Már ennek az üvegnek is a fenekét nézték. Sagán nem igazán látszott meg a pia, bezzeg Kaion! Magából kikelve énekelt, nevetett, és beszélgetett a poharával. Saganák nagy önuralom kellett, hogy ne nevessen rajta egy jót, vagy, hogy ne kapja le. Nem tudta, hogy a másikat melyik cselekedete ingerelné jobban fel.
Az utolsó pohár italt is Kai itta meg.
- Jól vagy? - csak nevetett, és Sagának dőlt.
- Én azt hiszem, hogy most... - be sem tudta fejezni a mondandóját, mert eldőlt a kanapén és már aludt is. Sagát ez nem zavarta volna különös képpen, ha a másiknak a feje nem pont a farkánál lett volna. Most teljesen beindult a fantáziája. Elképzelte, hogy mennyi csodás dolgot csinálhatnának Kaijal, amit mind a ketten mennyire élveznének.
A gondolatoktól és Kai fejétől- ami még mindig az ölében volt- éledezni kezdett altájon.
Nem akart semmiféle gondot már az első napon. Pontosan ezért felkapta Kait és bevitte a szobájába. Lefektette az ágyra, és csak mosolygott a becsiccsentett fiún. Igazán vicces volt, ahogy a hülyeségeit mondta.
Ráterítette a takaróját, majd megsimogatta a korom fekete fejét, és csendben kiosont először a lakásból, majd a házból is.
A lakásában teljes csend fogadta, ami nem lepte meg. Beljebb sétált, gyorsan becsukódott, és ledobta magát a TV elé.
Elég érdekes estét éltek át - gondolkodott magában, a műsorral nem is foglalkozva.
Kai egyre jobban tetszett neki a maga visszahúzódó formájában.
Csak mosolygott maga elé. A fejét rázva kapcsolta ki a készüléket amiből semmi normális adást nem láthatott, és bevándorolt a szobájába. Kimerülten rogyott a párnára, de ahogy lehunyta a szemét, de csak a kis fekete hajú szomszédot látta maga előtt.
Kell neki, szüksége van rá - döntötte el magába, majd lassan elaludt ő is.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés