|
Az Álruhás királyfi
Bessy 2010.09.09. 20:41
Aoi-nak szülinapja van. Ruki nagy meglepetésre készül. felvesz egy ritka kawaii ...jelmezt és vacsorával várja kedvesét. Hogy mi lesz Aoi reakciója megtudod ha elolvasod. ^^ /Yaoi!!/ Az álruhás királyfi
Ruki POV
A fenébe! Miért kell mindennek ilyen korán bezárnia?! Pedig nekem még egy csomó mindent kellett volna vásárolnom! - zsörtölődöm, miközben kilépek az egyik hatalmas bevásárló központból, és megint a kocsimba vetem magamat. Holnap estig mindent meg kellene szerveznem, hogy Aoi születésnapja tökéletes legyen, erre a legtöbb üzlet bezárt.
Nem, most nem az ajándékról van szó. Azt már rég elterveztem, és megvalósítottam. Szeretnék Aoinak valami finomat főzni, hiszen imádja a hasát.
A torta sütését semmiképp sem vállaltam, ezért azt Kaira bíztam, de a főfogást én fogom elkészíteni. Emlékszem, hogy tavaly is mennyit evett a vacsorából. Igaz, hogy akkor nem én főztem, hanem Kai, mert együtt tartottuk a bandával Aoi szülinapját. De, én is tudok főzni! Ha nem is verem nagydobra, mint Kai, összetudok hozni, nagyon finom fogásokat. Most még jobban kiteszek magamért, hiszen leakarom nyűgözni Aoit. Az ajándékért biztosan nagyon oda lesz - húzom számat ravasz mosolyra, miközben egy másik boltba megyek be, hogy megvehessem a vacsihoz a cuccokat.
Otthon szépen kipakolom a hozzávalókat, majd neki állok, hogy Koron-channak vacsorát adjak. Szegényem már itt nyüszít, mert későn értem haza, és a kis pocikája üres.
Egy púpos tál kaját teszek elé, miközben mosolyogva nézem, ahogy neki esik.
Na, de térjünk csak vissza Aoihoz! Biztosan sejti, hogy valamivel készülök neki, mert holnap este csak ő jön a lakásomra. Mindig is nehezen titkolóztam előtte, de erre a meglepetésre biztosan nem fog számítani. Abban teljesen biztos vagyok!
- Moshi moshi - morgok bele a telefonomba, mert az a fránya készülék megint az oka annak, hogy felkeltem hajnali... kilenckor?! Esküszöm kiherélem azt, aki ilyenkor hívogat.
- Hallom felébresztettünk Chibi - csicsergi a telefonba szórakozott hangon Reita, és egy ideig teljesen csendben van. A kis szemét, komolyan megszabadítom a farkától, ha most közli, hogy azért hívott fel, mert unatkozott. Igen, ilyenre is volt már példa. Unalmában felhívott, éjszaka! Amikor a legszebbeket álmodom!
- Remélem, hogy van oka, amiért felhívtál, mert ha nem, akkor mehetsz kiválasztani a sírköved - tornászom fel magam az ágyba, és nagy nehezen ráveszem magam, hogy kimásszak a meleg takarók közül, és átmenjek a konyhába, hogy magamba lapátoljam a koffein adagomat.
- Persze, hogy van, kerti törpe - mondtam már, hogy mennyire utálom néha a legjobb barátomat?!
- Én is szeretlek, te orr nélküli kanos köcsög - ja, igen... A kedves szóváltások. Nem szeretem, ha a magasságommal csesztetnek! Nem tehetek róla, hogy alacsony vagyok.
- Nyugi van Törpilla. Kai mondta, hogy hívjalak fel. Dél körül kész lesz a torta a kedvenc gitárosodnak - oookééé... Rukika, most lesz ideges, azt hiszem...
- Ezt nem tudtad volna közölni, a kedves kis megszólításaidat, mellőzve?! - szuuszá Ruki. Reita mindenkivel köcsög, nem kell komolyan venni...
- Nem. Imádom húzni az agyad - esküszöm, hogy kitalálok valamit, hogy Kai mivel büntesse meg, ezt a...a.... Mindegy, inkább nem mondok semmit, mert azt tuti megbánom később.
- Elmehetsz a picsába - teszem le mérgesen a telefont. A kávémba lapátolok egy vagon cukrot, utána pedig élvezettel megiszom.
Miután sikeresen magamra kaptam a melegítőmet, neki is állok a főzésnek. Tudom, hogy Aoinak ez az egyik kedvenc étele. Pont úgy fogom elkészíteni, ahogy szereti - pakolom ki a hozzávalókat, és kezdek is neki.
Na jó... most mondom azt, hogy a konyha inkább Kainak való hely! Szeretek főzni, de teljesen elfeledkeztem arról a mocsokról, ami rajtam lesz, mire kész leszek az egésszel. A pólómról simán lelehet olvasni, hogy mikből csináltam a vacsorát.
Morogva dobom le magamról a ruháimat, és húzok fel tisztát.
Jééé... és időben elkészültem - keresem meg a kocsi kulcsot, és indulok el Kaiékhoz a tortáért. Igazából már nem kell a vacsorával szöszmötölnöm otthon, csak azzal, hogy egy kicsit kidíszítsem a lakást. Szeretném, ha Aoinak emlékezetes születésnapja lenne.
- Oh, a kis dalos pacsirta - vigyorogja Reita, és betessékel a lakásba. Morogva megyek a konyhába, mivel Kai a félnapot mindig ott tölti. Te jó ég... lehet, hogy ezek ketten a konyhában szokták csinálni... ott, ahol éppen a tortát csinálta Kai! Reitából simán kinézem az ilyen perverz dolgokat. Szegény Yutaka, néha sajnálom, hogy egy ilyen, túlzott perverzségekkel megáldott pasija van.
- Aztaaaa! De jól néz ki! - csodálom a tortát. Örülök, hogy Kai emlékezett arra, hogy csokitortát kértem. Aoi imádja a csokit...
- Örülök, hogy tetszik! - neveti, és a kezembe nyomja a gyertyákat, hogy majd azokat szépen tegyem rá a tortára. Sűrűn bólogatok, mikor elkezd valamit magyarázni, azzal kapcsolatba, hogy hogyan sütötte meg.
- Ano Kai... Köszi, hogy megcsináltad, de nekem mennem kell! Még van egy kis dolgom, és Aoi is nemsokára ott lesz nálam - dobok felé egy puszit, köszönetképpen.
A kocsiba úgy teszem be a tortát, hogy még véletlenül se legyen semmi baja. Ha tönkre tenném, akkor már nem tudnék sehonnan sem újat szerezni. És a bolti nem olyan, mint amit a mi szeretet dobosunk szokott csinálni.
Otthon egy időre száműzöm a hűtőbe a finomságot, és neki állok, hogy rendet rakjak. Felporszívózom az egész lakást, a nappaliba mécseseket teszek. A hálómat is úgy díszítem ki, mint a nappalit, csak még az ágyneműt is áthúzom. Az egyik fekete szatén huzatot húzom fel, és szórók pár rózsa szirmot is rá. Lehet, hogy túl romantikus, de tudom, hogy Aoinak tetszeni fog, és más nem is számít.
Gyorsan lezuhanyozok. Már alig van egy órám, mire Aoi ideér - kapkodva törölközök meg, és azt magamra csavarva megyek át a konyhába. Előkeresem a legszebb étkészletet, és azt teszem ki.
Oké... akkor már csak én vagyok vissza - kezdek sunyin mosolyogni, és a szobámba megyek. Mindent feltúrok a szekrény aljában, mire megtalálom, amit keresek. Egy nagy doboz, amit pár hete tettem ide, hogy Aoi nehogy valami csoda folytán meglássa.
Leemelem a doboz tetejét, és felkuncogok a ruha láttán. Nem, ez nem egy egyszerű öltözék. Ez egy nagyon aranyos, kis nyuszi jelmez. Fehér, és rózsaszín színekből tevődik össze. A ruha fehér, a nyuszi farok pedig rózsaszín, a fülekkel együtt. Aoi, biztosan odáig lesz értem...
A fürdőbe szépen kivasalom a hajamat, és kifestem a szemeimet. Most nem a szokásos feketére, hanem halvány színekkel. Végül is egy kawaii kis nyuszi vagyok - teszem fel a füleket, és igazítom meg magamon a ruhát.
- Rukiii! Nem nyitnád ki, az ajtót? - dörömböl Aoi, amin elnevetem magamat. Kiveszem a szekrényből a másik ajándékát is. Az ajtóban gyorsan elfordítom a kulcsot, és hátrébb lépek.
- Nyitva van - éppen, hogy kimondom, nyílik a bejárati ajtó, és drágám lép be rajta. Egy fekete nadrág, és egy ink van rajta, haja pedig ki van engedve. Annyira jól néz ki... mint mindig...
- Ruki - néz végig rajtam, közben nagyokat nyel. Rámosolygok, miközben előveszem a hátam mögül az ajándékot.
- Boldog szülinapot Aoi - nyújtom át neki. De, nem ám, hogy elvenni a dobozt a kezemből! Magához húz, és rögtön megcsókol. Közben átkarolja a derekamat, és közelebb húz magához.
- Köszönöm! - tolom el kicsit magamtól, hogy végre megnézze, hogy mit adok neki. Kibontja a dobozt, és mosolyogva kapok még egy puszit. - Nagyon szép. Felteszed? - bólintok, és a nyakába akasztom a nyakláncot, amit vettem neki. Egy fehérarany nyaklánc, rajta egy gitár,aminek a hátuljába bele van vésve, hogy Rukitól.
- Csináltam vacsorát is - bújok hozzá. Tegnap délután óta nem láttam, és már rettenetesen hiányzott.
- Jaj, nem kellett volna ennyi mindent! - kalandozik el a keze, és már nem a derekamat simogatja, hanem a fenekemen a nyuszi farkat.
- Te perverz! - csapok a kezére, de azért mosolygok. - Vacsorázzunk meg, oké? - tolom a szék felé.
- Rendben, de utána... - végig nyal ajkain, és megint a nyuszi farkat piszkálja. Úgy teszek mintha nem is venném észre, közben leteszek egy üveg pezsgőt az asztalra. Aoi felbontja, tölt mind a kettőnknek, majd neki is állunk a vacsorának.
- Nagyon finom volt - mosolygott, mikor már a tortából is behabzsolt egy jelentős mennyiséget.
- Reméltem is, hogy ízleni fog - kelünk fel az asztaltól. Aoi keze már megint rossz útra tévedt, de elhessegetem, mert el akarok pakolni.
- Ezt most direkt csinálod, ugye? - kezd el nyöszörögni. Jó, nem mondom, hogy nincs bennem egy csepp gonoszság, de tény, hogy nem akarom, hogy kint maradjanak egész éjszakára a kaják. Mert, ha, Aoival eljutok az ágyig, akkor tuti, hogy nem fog másnap reggelig kiengedni onnan.
- Na, most már, csak a tied vagyok - nevetek, és átkarolom a nyakát. Rögtön a karjába kap, és a hálóba visz.
- De szép - fektet le az ágyra, és előveszi a telefonját.
- Mit akarsz? - akarok felülni, de rögtön visszalök, és elkezd fényképezni.
- Olyan gyönyörű vagy! Főleg ebben a ruhában - dobja el valamerre a telefont, és fölém mászik. Rögtön elpirulok, amit észre is vesz, és jót mosolyog rajta.
- Annyira szeretlek - húzom le magamhoz, mert már azt akarom, hogy csókoljon. Most már kicsit szenvedélyesebben kezdi el falni ajkaimat, közben combomat simogatja.
- Én is szeretlek - nyakamat veszi célba. Forró csókokat hint rá, közben továbbra is a combomat simogatja. Nagyokat sóhajtok, ahogy hozzám ér. Már ezzel feltüzel, pedig szinte még nem is csinált semmit.
- Hogy jön ez szét?! - zsörtölődik, mert egy ideje próbálja levenni a ruhámat, de a kis buta nem jött rá, hogy a hátulján van egy cipzár.
Vigyorogva lököm le magamról, és ülök ölébe.
- Itt húzd le..- suttogom fülébe, közben kezét a hátamhoz vezetem. Megint a nyakam kezdi el csókolgatni, miközben lehúzza a cipzárt, és most már közvetlen a hátamat simogatja. Sóhajtva hajtom a fejem nyakába, és kezdem el kigombolni ingét. Hehe... nekem könnyebb dolgom van.
Hamarosan viszont megint alul találom magamat, egy éhes tekintetű Aoival szemezve. Gyorsan lehúzza rólam a nyuszi jelmezt, majd felsőtestemet kezdi el kényeztetni. Apró csókokat ad rá, majd egyre merészebben kezdi el kulcs csontomat szívogatni, mire hangosan sóhajtozok. A hangomra megremeg a teste, és egyik kezével végig simít rajtam az alsómon keresztül. Muszáj ajkamba harapnom, nehogy túl hangos legyek.
Végre már meztelen testtel érintkezünk... Már nagyon vágyom Aoira. Azokkal a hozzáértő mozdulatokkal teljesen felizgatott. Bár, biztos vagyok abban is, hogy ő is legalább ennyire kemény mint én... vagy még annál is jobban.
- Ruki... hol vanh? - harap köldökömbe, mire sóhajtva elnyúlok a fejem mellett, hogy kivegyem az éjjeli szekrényből a síkosítót. Aoi hálásan mosolyog, majd egy csókot nyom számra, és neki is kezd a tágításomnak. Jó sok síkosítót folyat az ujjára, és bejáratomhoz is, majd lassan belém tolja egyik ujját. Még most is kellemetlen, pedig már nagyon sokszor voltunk együtt - szusszanok egyet, és próbálom szokni, ahogy egyre több ujját csatolja az előzőhöz. Persze, csak akkor, mikor már megszoktam, az előbbit. Nem sieti el soha!
- Ah Aoih - húzom magamhoz nyöszörögve, mikor már lassan mozog bennem. Csípőjével felvesz egy egyenletes tempót, pont olyat, amilyenre az elején szükségem van, hogy ne fájjon, amikor már begyorsít.
Egyik kezével arcomat cirógatja, másikkal pedig próbálja valamiképp tartani magát. De már nehezen megy neki, így lehúzom magamhoz egy csókra. Közben kezeivel végre megtámaszkodik fejem mellett, és úgy kezdi el lassanként növelni a tempót.
Hangos nyögésekkel adom a tudtára, hogy rendkívül élvezetes, ahogy egyre beljebb, és beljebb furakszik testembe, és egy-egy mélyebb lökésénél, eltalálja azt a pontomat, amitől már a csillagok között érzem magamat.
Mozgásunk már szinte észveszejtő... egyikünk sem tud már uralkodi az ösztönein. Szinte hajt minket a vágy a beteljesülés felé.
Aoi kezét végre merevségemhez vezeti, mire nagyot nyögök az élvezettől. Már tényleg mind a ketten a végét járjuk, mert mozgása sokkal inkább lassú, de annál erősebbeket lök rajtam.
Még mielőtt elélveznénk, összetapasztja ajkainkat, és szenvedélyesen kezd el csókolózni. Természetesen belemegyek a játékba, és pár pillanat múlva egymás szájába nyögve megyünk el...
- Ez volt életem legszebb szülinapom. Köszönöm. - karol át, és ad homlokomra ad egy puszit. Büszkén bújok hozzá, hiszen én tudtam, hogy tetszeni fog neki, amit ebben az évben kitaláltam...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés