Kaoru POV
 

�r�l�k, hogy Reita v�gre jobban van. Sajnos m�g mindig nem hajland� velem besz�lni, ami rettenetesen f�j. Most viszont nem cseszegethetem ezzel, hiszen fel kell �p�lnie.
 

Minden nap bemegyek hozz� a k�rh�zba, de a k�rterm�be nem. Tudom, hogy reag�lna, ha megint megl�tna. Semmik�pp sem akarom, hogy miattam legyen rosszabbul.
A band�ja is volt m�r bent n�la. Ruki az, aki minden �ldott nap itt van, kiv�ve most, mert Kyoval elmentek valahova. Olyan rossz, hogy csak az �vegen kereszt�l n�zhetem Reit, �s csak akkor, mikor alszik. Ott akarok lenni mellette, �s vigy�zni r�, de �n h�lye elbasztam ezt is.
 

D�lben lementem enni egy szendvicset, hogy az�rt m�gis csak legyen bennem valami kaja.
M�r �ppen megyek vissza arra az emeletre, ahol Reita van, mikor megl�ttom Tochit. Pont most j�tt ki Reit�l. J�zusom, mi a fen�t keres itt?!
 

- Toshiya, mi a fasz�rt vagy itt? - t�madom r�gt�n le.
 

- �n csak besz�ltem Akir�val - motyogja.
 

- M�gis mir�l? Mondtam, hogy maradj ki ebb�l, majd �n megoldom - morgok r� kicsit sem kedvesen, mik�zben cs�p�re v�gom a kezeimet.
 

- De nem oldott�l meg semmit! Csak seg�teni akarok, hogy megint egy�tt legyetek - s�hajtok egyet, �s let�rten �llok egyhelyben.
 

- Az nem fog menni, mert Rei nem tud nekem megbocs�tani. �gy �rzem, hogy megut�lt - suttogom alig hallhat�an. Toshiya megveregeti a v�llamat...
 

- Dehogy ut�l. Csak m�rges, �s s�rtett. Menj be hozz� - kikerekedett szemekkel n�zek r�, de reag�lni sincs id�m, m�r t�l az ajt� fel�, �s bel�kd�s rajta. Ehj, hogy ez�rt mit fog kapni. Nem �rt semmit. Nem tudja, hogy Rei l�tni sem akar...
Becsukom magam ut�n az ajt�t, �s Reit�ra pillantok aki felh�zott szem�ld�kkel n�z r�m.
 

- Mit akarsz? Itt maradt valamid?
 

- Igen... - megyek kicsit k�zelebb hozz�.
 

- �s mi az? - l�tom rajta, hogy kicsit elszontyol�dik. Azt hiszi, hogy valami cuccom maradt itt...
 

- A szerelmem - r�gt�n felkapja a fej�t, de ahogy szemembe n�z, ink�bb elfordul. Ez az Kao, ezt is megcsin�ltad.
Nem sz�l semmit, csak n�z maga el�. �n ezt m�r nem b�rom! Nem tudom elengedni, de, ha � azt akarja ezek ut�n, akkor meg kell tennem.
 

- Figyelj Reita. Rem�lem tudod, hogy �n mindenn�l jobban szeretlek, �s nem akartalak megcsalni. Tudom, hogy ezek csak szavak, amivel nem tudsz mit kezdeni, de k�rlek hidd el nekem. Sosem hazudtam neked. - m�g mindig csak b�mul ki az ablakon. Mintha nem is hallan�, hogy mit mondok. F�j, hogy nem figyel r�m...
 

- �rtem... Akkor... �n nem is zavarok tov�bb. Ha azt akarod, akkor kil�pjek az �letedb�l, �s soha t�bbet nem l�ss, csak mond a szemembe - k�szk�d�k a k�nnyeimmel, melyek m�r nagyon el� akarnak t�rni. Most ha ezt kimondja - amit minden bizonnyal meg fog tenni - nem is tudom, hogy mit csin�lok. Nem tudok n�lk�le �lni...
 

K�nnyes szemekkel fordul fel�m, de csak n�z a szemembe. Annyi b�ven el�g ahhoz, hogy az �n k�nnyeim is eleredjenek. Sz�ra nyitja a sz�j�t, de nem j�nnek ki rajta hangok.
B�tortalanul kiny�lok, �s let�rl�m k�nnyeit. Nem h�zza el az arc�t, csak n�z engem.
 

- Nagyon szeretlek - teszem vissza ism�t a kezeimet az �lembe.
 

- �n is -suttogja egy halv�nyabb mosollyal ajkain. Felder�l az arcom, �s k�zeleb cs�szva egy kisebb puszit nyomok ajkaira.
 

- Mi lesz vel�nk? - teszem fel f�lve a k�rd�st. F�lek az elutas�t�st�l... nagyon rettegek a v�laszt�l...
 

- Nem fogsz t�bbet megcsalni?
 

- Soha t�bbet - cs�kolom meg gyeng�den, amit kicsit elesetten, de viszonoz.
 

- Baka - fekszik vissza a p�rn�k k�z�, de most boldogan. Arc�t l�tva �n is csak vigyorgok, hiszen rettenetesen �r�l�k, hogy megtudott nekem bocs�tani. M�r t�nyleg att�l rettegtem, hogy ennyi volt. De h�l'isten t�vedtem.
 

- Im�dlak - simogatom arc�t. Szemei csak �gy csillognak.
 

Egy ideig m�g besz�lget�nk, de ut�na Rei el�lmosodik, �s nemsok�ra el is alszik. Sajnos, sok�ig kell m�g bent lennie a k�rh�zba. T�bb h�t, �s csak ut�na mehet�nk haza, de oda is csak szigor� felt�telekkel vihetem.
 

Folyamatosan csak Kyo k�r�l forognak a gondolataim. Nem tudok szemet hunyni a dolgok felet, hi�ba k�ri. A bar�tom, �s nem hagyhatom, hogy b�rmi legyen. A v�ge az lenne a makacss�g�nak, hogy �t is elrabolj�k. Seg�teni fogok neki, de a tudta n�lk�l. M�r tudom is, hogy mi a megold�s - �llok fel csendben Rei mell�l. M�r �ppen nyitn�m ki az ajt�t, mikor mocorogni kezd az �gyon. Ne, csak ne most �bredjen fel! Nem akarok neki is magyar�zkodni, de ha r�k�rdez, akkor musz�j lesz. Soha t�bbet nem fogok el�tte titkol�zni, h�tha megint a kapcsolatunk b�nja.
 

- Kaoru, hova m�sz? - fen�be! Pedig m�r kezdtem azt hinni, hogy minden sim�n fog menni.
 

- Kicsim, fel�bredt�l? �szre sem vettem - fordulok fel� egy hamis mosollyal.
 

- Ne terelj! - n�z sz�r�san. s�hajtva b�lintok egyet, �s visszamegyek hozz�.
 

- Ez egy hossz� t�rt�net, de elmondom... - �s bele is kezdek a mes�be. Mindent r�szletesen elmes�lek neki az elej�t�l kezdve. Figyelmesen hallgatja v�gig, egyszer sem sz�l bele, ami�rt rendk�v�l h�l�s vagyok. Egy-k�t r�szletn�l kikerekednek a szemei, de akkor sem mond semmit.
 

- H�t ennyi lenne - szusszanok, k�zben kicsim tekintet�t vizsg�lom.
 

- Ez nagyon durva. De ugye teszel valamit? - b�lintok, k�zben ezt az �tletemet is megosztom vele. Helyesel egy sort, �s el is k�ld, hogy v�gre rendezzem a dolgokat. Mindent megteszek, csak, hogy ennek az idi�ta Kyonak ne legyen semmi baja.
 

Kyo POV
 

- Kicsim, induljunk haza! - esedezem Rukinak, m�r nem tudom h�nyadszorra, de megint csak semmi v�lasz. Fogadjunk, hogy csak sz�nleli, hogy alszik. - Rukiiii! - harapok f�l�re, mire csak morog egy sort. H�t k�ssz dr�g�m! - J�, akkor am�g kiviszem a cuccokat, addig lustizz - erre m�g sz�p, hogy felemeli a fej�t, �s b�lint is egyet.
 

A port�n mondom a csajnak, hogy akivel j�ttem m�g fent van, �s csak a csomagokat viszem vissza. Az�rt nem fog agg�dni, hogy esetleg nem fizetek, mert azt m�r reggel megtettem - teszem be a csomagokat a csomagtart�ba. Z�rn�m is be a kocsit, de egy kis cetlin megakad a szemem, ami a sz�lv�d�mre van rakva. Felh�zott szemekkel veszem ki. Biztosan nem b�ntet�s - olvasom el, �s szinte abban a pillanatban elkezdek befel� rohanni. Ezek a szem�t k�cs�g�k m�g itt is figyelnek - �llok meg a port�n�l, hogy megk�rdezzem a csajt l�tott-e valakit a kocsimn�l. Csak az a b�kken�, hogy nincs senki itt - futok tov�bb a szoba fel�, ahol nemr�g m�g Ruki volt bent.
 

- Rukiiii! - rontok be a szob�ba, ahol egy �res �gy fogad. �sszet�rve �llok az ajt�ban, �s csak n�zem azt a helyet, ahol Ruki nemr�g m�g fek�dt. Az eg�sz szob�t �tkutatom a f�rd�vel egy�tt, de sehol sincs.
 

Ez is az hib�m! Egy idi�ta p�csfej vagyok! Meg sem �rdemlem �t! Ha miattam baja lesz, akkor meg�l�m magamat... - �l�k le az �gyra, �s temetem kezembe arcomat.
Nem gyeng�lhetek el most... de nincs mellettem aki a legfontosabb sz�momra. Biztosan tudt�k, hogy itt lesz�nk, �s tudj�k, hogy Ruki mennyire fontos nekem. Meg kell tal�lnom �ket... - �llok fel, �s megcs�rren a telefonom.
 

- Ha viszont akarod l�tni a kurv�dat, akkor jobb, ha azt csin�lod, amit mondunk - hallom ism�t a m�ly, s rekedtem hangot.
 

- Hol van?
 

- J� helyen. Ha elj�n az ideje majd jelentkez�nk. Ha riasztod a zsarukat - amit k�tlek - akkor a kis kurv�d fogja b�nni. �s nem egyszer�en lel�ni fogjuk... - kinyomja a telefont. Tudja, hogy mivel tud zsarolni, �s ki is haszn�lja. Egy idi�ta segg vagyok, mert err�l is csak �n tehetek - batyogok ki a kocsimhoz, �s indulok el haza fel�.
Az �ton egyszer-k�tszer sikeresen els�rom magamat, de v�g�lis �ps�gben el�rek Ruki h�z�hoz.

Minden cuccot beviszek, k�zben csak azon gondolkodok, hogy mi lehet Rukival. Ha b�ntani merik, �n nem is tudom mit csin�lok. Ha kell akkor egyed�l szembe n�zek vel�k, csak Nori-channak ne legyen baja. V�gre megtal�ltam a szerelmet, de nem �lvezhetem tov�bb p�r h�tn�l, mert a k�cs�g emberek k�zbe sz�lnak!
Besz�lnem kellene Kaoruval, hogy mit is tegyek. Csak r�, �s a tan�csaira sz�m�thatok. M�g j�, hogy nem utaztam el- ahogy mondta - mert akkor nem is tudtam volna, hogy Rukit elrabolj�k.
 

- Szia Reita - megyek be hozz� egy m�mosollyal.
 

- Szia. Ruki hol van? - keresi r�gt�n a Chibimet. Komolyan mondom, mindj�rt itt helyben elb�g�m magamat, hogy nincs itt velem, hogy nem tudom, hogy mi t�rt�nik vele.
 

- Nagyon elf�radt, �s elaludt a kocsiban. Nem volt sz�vem fel�bredszteni.
 

- Akkor hossz� napotok lehetet - m�r v�gig, amit nem tudok hova tenni, de nem is nagyon t�r�d�k a dologgal. Egy ideig elbesz�lget�nk mindenf�le h�lyes�gr�l. L�tszik Reit�n, hogy el�g hamar kif�radt, ez�rt elk�sz�n�k t�le, �s ki is l�pek a folyos�ra.
 

Hol a fen�ben lehet m�r Kaoru? - zs�rt�l�dom �s fel- al� kezdek j�rk�lni. A t�bbi l�togat� cseppett sem n�z furcs�n... gondolom azt hiszik, hogy egy beteg miatt vagyok ilyen ideges...
 

- Kyo! Mi a fen�t csin�lsz? - megyek neki Kaorunak. Csak akkor esik le, hogy � az, amikor feln�zek az arc�ba.
 

- Elrabolt�k... Rukit... - mag�hoz �lel, mik�zben megint szabadj�ra engedem a k�nnyeimet. Sosem gondoltam volna, hogy �n ennyire megszeretek valakit, hogy �gy fogok s�rni.
 

- Megoldjuk. Minden rendben lesz, nem lesz semmi baja - t�rl�m le a k�nnyeimet, �s n�zek Kaora. Nem l�tom rajta, hogy annyira biztos ebben, mint mondja.
 

- Nem akarom elvesz�teni. N�la nincs fontosabb. Vissza akarom kapni a Chibimet. - merengek magam el� n�zve. Folyamatosan mosolyg�s arca ugrik be, �s ahogy hozz�m b�jik est�nk�nt. Piszkosul hi�nyzik.
 

- Nem jelentkezett az aki elrabolta? - pr�b�l kicsit m�sr�l besz�lni.
 

- De igen, de nem tudok egyel�re semmit tenni. A rend�rs�ghez nem fordulhatok, ez ny�lv�nval�. �s addig nem is tudom mi van Rukival, am�g nem jelentkeznek megint - n�zek �res tekintettem magam el�.
 

- Kyo! Tudod, hogy most nem hagyhatod el magadat.
 

- Tudom - b�lintok. Tal�n bele mennek a cser�be... Rukit elengedik, �s megkapnak engem...
Nem sz�lok Kaorunak err�l, nem akarom, hogy megpr�b�ljon lebesz�lni, �s megint a h�lye rend�r�s tan�csaival j�jj�n. - Elmegyek - jelentem ki.
 

- Hova? A saj�t lak�sodba?
 

- Nem, Rukihoz. Elleszek a kuty�j�val - vonom meg a v�llamat, �s indulok.
Mi�rt mindig akkor t�rt�nik valami, amikor az ember egy l�p�ssel a f�ld f�l�tt j�r? Pont amikor a legboldogabb vagy, akkor tesznek r�la az �giek, hogy m�gse legyen minden olyan egyszer�. De vajon kinek j� az, ha elrabol egy csom� h�ress�get? Nemhogy ink�bb kiraboln� �ket, vagy mit tudom �n. �h, dehogy! Az �let�kkel sz�rakoznak. Az ilyen embereknek hal�lukig a b�rt�nben k�ne �lni�k.
A lak�sban Koron csahol�sa fogad, aki folyamatosan forgatja ide-oda a kis fejecsk�j�t.
 

- Nemsok�ra visszahozom neked a gazdit - �lelem magamhoz. Sajnos nem hagyja abba a ny�sz�t�st, de most ez sem tud zavarni. M�skor m�r a hajam t�pn�m, de most nem - simogatom tov�bb. Elk�nyelmesedik az �lemben, �s nagy szemeivel n�z r�m.
Biztosan �rzi, hogy nincs rendben valami, f�leg, hogy a gazd�j�t sem l�tja.
 

Eg�sz �jjel csak forgol�dok az �gyamban, de sehogy sem j�n �lom a szememre. Ahogy lehunyom �ket, r�gt�n olyan r�mk�pek j�nnek el�, hogy Rukit b�ntja egy csom� s�maszkos f�rfi. A gondolat is szivet t�p�.
 

Egyszer-egyszer elszund�tok de szinte r�gt�n zih�lva �bredek, �s csak zsong a fejemben Ruki kiab�l�sa - d�nt�m az �gyt�ml�nak a fejemet, �s csak n�zek magam el�.
Mi�rt nem jelentkeznek m�r? Ha �n kellek nekik, akkor m�r sim�n felh�vhattak volna, hogy kicser�lhessenek Rukival!
 

A k�vetkez� nap is esem�nytelen�l telik. Semmi nem t�rt�nik amit�l jobb kedvem lehessen. Nem kaptam �zenetet sem, nem h�vtak fel. Megfogok lassan bolondulni, ha nem kapok valami h�rt Rukir�l.
 

Az eg�sz napom szinte csak abb�l �ll, hogy �l�k egyhelyben, �s Koront leviszem, amikor ki kell mennie. N�ha r�sz�nom magamat, hogy egy-k�t falatot leer�szkoljak a torkomon, de semmi t�bb. Ha az ismer�s�k h�vnak vagy kinyomom a telefont, vagy hagyom, hogy cs�r�gj�n. Tudom, hogy nem ezt k�ne tennem... De v�rok, hogy kapjak egy jelet. Hogy v�gre Ruki legyen biztons�gba, �s ne �n!
 

- Nekem is hi�nyzik - borzolom meg Koron fej�t, aki egy k�pet tesz le mell�m amin Ruki vigyorog vissza r�nk.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.