-Mi�rt csin�lod? - kapom fel egy ismer�s hangra a fejem. A penge kiesik, vagyis jobbanmondva kics�szik, v�rrel szennyezett ujjaim k�z�l. A m�rv�nypadl�n koppan egyet, �s a v�r az arcomra fr�ccsen. De nem �rdekel. Nem zavar, hogy a f�m �z�, v�r�s anyag v�gig folyik az arcomon, majd az ingemre cseppen, ahol a sz�vet pillanatok alatt besz�vja.

Az ismer�s hang, is t�volinak t�nik. M�skor kiab�lok neki, hogy vegye egy kicsit lejjebb a hanger�t, mert a f�lem belesajdul  a hangj�ba. De most nem... olyan, mintha messzir�l kiab�lna, �s hangj�t a sz�l eltomp�tan�, elnyomn�, teljes m�rt�kbe.

- Nem hallod?! Azt k�rdeztem, mi�rt? - Egy ismer�s k�z ragadja meg az ingemet, �s kezd el r�zogatni. A testem olyan, mint egy rongybaba. Ahogy r�z, �n �gy k�vetem a mozdulatokat, mert nem tudok, �s nem is akarok ellene tenni. A f�jdalom, �s egyre t�volabbinak t�nik. M�r csak a c�l lebeg a szemem el�tt. Egy mocskos c�l, ami�rt mindenki meg fog vetni...

- A kurva �letbe! V�laszolj! - m�r szel�debben sz�l hozz�m. A hangja, most k�nnyebben eljut a tudatomig, �s a kezekre pillantok, melyek m�g mindig p�l�mat markolj�k. Ujja az er�fesz�t�st�l teljesen elfeh�redtek...  - Kame...

Nem v�laszolok.

Nem tudok, �s nem is akarok. Nem akarok magyar�zatot adni, hiszen �gysincs �rtelme. Megtettem, amire r�g�ta k�sz�l�k. Tudom, hogy �r�ln�m k�ne annak, hogy megadatott nekem az �let. De mi �rtelme van, ha nem tapasztalt�l semmi j�t?! Mindig mindenb�l csak a rossz jutott ki nekem, a megal�ztat�s, a g�ny, a nevet�s...

A k�z- mely eddig mellkasomon pihent, egy pillanat alatt felk�szik �llamhoz, �s felemeli a fejemet. Nincs er�m lehunyni a szemem... Egyszer�en tal�lkozik a pillant�som azzal az emberrel, akivel a legkev�sb� akarom. � az utols�, akinek itt k�ne lennie. Hiszen nem is olyan r�g, az arcomba v�gta, hogy mennyire ut�l, hogy megvet, �s csak sz�nni tud. Nem kell a sz�nalom! Gy�l�l�m, ha sajn�lnak...

-Sajn�lom, amit mondtam. �n csak... annyira felbasztad az agyam ... - bocs�natot k�r, miel�tt itt hagyom?! Hogy ne legyen lelkiismeret furdal�sa?! Jellemz�... mindig is �nz� volt, �s az is marad....

- Bocs�ss meg Kame... hidd el, minden rendbe j�n... - semmi sem fog rendbe j�nni. Nem tudom, mi�rt �lltat ezzel. Vagy csak saj�t mag�t akarja megnyugtatni?! Az ut�bbi id�ben annyit csal�dtam benne, �s f�lre ismertem, hogy m�r ezen sem lep�dn�k meg. Nem ilyen embernek ismertem meg. Az a szel�d, �letvid�m, �s kedves fi�, m�r a multt�. Helyette, egy magabiztos, �nz�, �s len�z� f�rfi lett. Mi v�ltozott meg?!

- Mi v�ltozott meg, Jin? - ny�g�m ki k�h�g�s k�zben. L�tom a szem�ben a csillog�st. Tal�n k�nnyek azok?! Igen, mindenbizonnyal, mert v�gig folynak gy�ny�r� arc�n, �s ajkai sark�ban kezdenek el csillogni. Tal�n egy kicsit szeretett?!

- �n v�ltoztam meg, Kame. Egy idi�ta vagy, gomen nasai - kez�t elveszi arcomt�l. Egy pillanat m�lva, csak annyit �szlelek, hogy k�t kar kulcsol�dik derekamra, �s �vatosan kiemel a v�rt�cs�b�l, ami a f�rd�szoba padl�t d�sz�ti. B�n�s d�sz...
- Nem hagyhatsz itt! Sz�ks�gem van m�g r�d! - halv�ny mosolyt kipr�selve magamb�l szusszanok egyet.

Ism�t a k�zel�be vagyok. �lvezhetem az illat�t, az �lel�s�t, �s azt, hogy figyel r�. Milyen r�gen is volt, hogy a karj�ba z�rt, �s viccel�d�tt. Szinte �veknek t�nik az a pillanat...
Ennyi kellett volna ahhoz, hogy r�j�jj�n, t�nyleg jelentek neki valamit?! Tal�n csak ennyi kell a bar�taidnak, a szerelmednek, hogy r�j�jjenek, te is itt vagy. Egy ember, �rz�sekkel... A sz�ved tele f�jdalommal, keser�s�ggel, a pokol ut�ni v�ggyal...
�s akin�l k�s�n j�nnek r� erre azok, akiket val�ban szeretett, de �k, nem adt�k meg neki, amit egy bar�tnak, szeret�nek, meg kellene adnia?!

Szerencs�snek �rzem magam, hogy Jin itt van velem, �s �jra kezdhet�nk mindent. De mi van azzal, akik nem j�nnek r� id�ben?! A m�sik hib�i miatt fognak magukkal v�gezni?! Mindennek van el�nye, �s h�tr�nya. M�g a felt�tel n�lk�li bar�ts�gnak is...

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.