Minden nap amit, Aoival eltöltök, csodával egyenlő az életemben. Mióta együtt vagyok vele, minden megváltozott. Ő az egyetlen értelme az életemnek. Tudom, hogy mindennél jobban szeret, amiért mindenképpen érdemes élni.

Már lassan egy éve, hogy együtt vagyunk. Persze a mi kapcsolatunkban is voltak zökkenők, de szerencsére mindig megtudtuk oldani őket. Nem megcsalásról van szó, hanem kisebb veszekedésekről. Egyikünk sem lenne képes megcsalni a másikat, mert a heves szóváltások ellenére, nagyon is szeretjük egymást.
A kapcsolatunk elején a médiával elég sok gondunk volt. Nem akartuk nyilvánosságra hozni, mert féltünk, hogy mit is szólnak majd ahhoz az emberek, hogy a GazettE két tagja - akik ráadásul férfiak - együtt vannak. Nem akartuk, hogy botrány legyen, így sokáig titok volt. Ám egy interjú során folyamatosan a magánéletünkről kérdeztek. Aoi, már ideges volt, mikor felhozták neki a biszexes dolgokat. Arról faggatták, hogy akkor most nővel, vagy férfival van együtt. Drágám megelégelte a kérdéseket, és szinte üvöltve mondta bele a mikrofonba, hogy én vagyok a szerelme. Az igazat megvallva, jól esett, hogy ott mindenki előtt ezt mondta. Előtte is tudtam, hogy nem szégyell engem, de így már teljesen megbizonyosodtam róla.

A mai próbán is folyamatosan érzem magamon a tekintetét, ami szinte éget. Mindig ezt csinálja, ha zavarba akar hozni, mert annak ellenére, hogy régóta együtt vagyunk, a mai napig sikerül elérnie, hogy zavarba jöjjek egy-egy szavától, vagy pillantásától. Imádja is, mikor vörösödik a fejem, mint egy frissen főt homár.

Viszonylag hamar készen is lettünk az interjúval, és mehetünk is oda, ahova akarunk. A mai naptól egy hétig szabadságot kaptunk, mert befejeztük az új albumot, ami véleményem szerint nagyon jól sikerült.
- Menjünk át a Shi-hez - csapja össze a kezét a Chibi, és mint a forgószél már rohan is el. Reita és Uruha beszélgetve mennek utána.
 Én is be akarok kapcsolódni abba a beszélgetésbe! - indulnék gyors léptekkel utánuk, de valami, vagyis inkább valaki megakadályoz benne.
- Hova sietsz Kai-chan? - duruzsolja szerelmem a fülembe, mély, s rekedtes hangján. Nagyon jól tudja, hogy ha így beszél, akkor nagyon is lázba hoz vele. Biztosan direkt csinálja, és azt várja, hogy vörösödjek is el! Kis piszok..
- Ano a többiek után - próbálok menekülni, de hiába, mert pillanatokon belül a falhoz nyomva találom magamat, magam előtt egy éhesen csillogó szemű Aoival.
 - Mit szeretnél? - félmosolyra húzza azokat az iszonyat szexy ajkakat, miközben végig simít csípőmön. Érintéseitől kissé megremegek, amit rögtön észre vesz, és direkt simogatja a hasamat. Ne csináld már Aoi! Nem akarhatja, hogy a próba terembe csináljuk! Ez kész vicc! Ennyire még ő sem lehet perverz.
- Mit szeretnék? Téged Kai-chan - hajol nyakamhoz, és sóhajt bele, majd fülemet kezdi el ajkaival "piszkálni".
- Majd otthon - gyengéden ráharap fülcimpámra, amitől már a hideg is kiráz. Ha így folytatja, akkor én fogok neki esni!
- Na Kai-chaaaan - nyöszörög. - Legalább egy kis csókocskát - biggyeszti le ajkait, és néz rám ellenállhatatlan szemekkel.
Sóhajtok egyet, és bólintok. Hiszen egy apró kis pusziban nincsen semmi rossz. És akkor egyikünknek sem lesz semmiféle álló problémája.
Nem finomkodik, rögtön rákap ajkaimra, és vadul kezd el csókolni. Ennyit az ártatlan kis pusziról - mormogom magamban, de nem tagadom, hogy élvezem, ahogy Aoi nyelve végig simít enyémén, miközben szinte tépi ajkaimat. Csak nem ennyire hiányzom már szívem?- válok le zihálva ajkairól. Elégedetten néz végig a számon, majd hint rá még egy puszit, és kézen fogva elindulunk a többiek után.
- Bocsánat a késésért! - mentegetőzöm. Alessa végig néz rajtunk, de a végén csak elmosolyodik, és Rurut kezdi el stírölni.
Jaj, olyan kis helyesek. Már több hónapja vannak együtt, és minden jel szerint nagyon jól bírják a másikat. Őszinte leszek... nem gondoltam volna, hogy Uruha valaha is megfog változni, és abba hagyja az egy éjszakás kalandokat. Alessa csodát tett vele. Mintha kicserélték volna. Sokkal jobb kedve van nap- mint nap, folyamatosan viccelődik, és boldog. Nagyon jót tett neki, hogy végre talált magának valakit.
- Mi az Kai, min gondolkozol?- suttogja a fülembe Yuu. Kicsit hirtelen szakított ki a gondolataimból, így megremegek. - Csak nem azon gondolkodtál, hogy ha haza megyünk, akkor megint milyen lepedőakrobata teljesítményt fogsz előadni - nyalja meg a száját feltűnés mentesen.
- Shiroyama Yuu! Te egy perverz disznó vagy! - jelentem ki, és durcásan elfordulok. A többiekkel kezdek el beszélni, Aoiról szinte tudomást sem véve. Nem sértődtem meg azért, amit mondott, de neki ezt nem kell tudnia. Szeretem az agyát húzni...
Teljesen lefoglalnak a többiek, annyit beszélnek. Szinte alig tudok válaszolni. Ráadásul Aoi is megnehezíti a dolgomat, mert folyamatosan piszkál. Vagy a hátamat simogatja, vagy a fenekemet. Hogy a fene essen abba, hogy ennyire kanos!
- Fáradt vagyok. Mehetünk már? - nyafogok inkább, nehogy ki lehessen hallani a hangomból a vágyat, amit Aoi sikeresen felélesztett. Csak menjünk ki a teremből! Lesz néhány szavam hozzá. Nehogy már nekem essen a többiek előtt, csak azért mert nem bír a farkával. A fenébe is!
- Egyet értek Kaijal - köszönöm Lessa! Örök hálám!
Elkapom Aoi kezét, és már húzom is ki magam után a teremből. Annyira szemét - pattan ki a szemem, és sóhajtok egyet.
Időközben beálltunk a liftbe és ez a perverz itt dörgöli hozzám a farkát.
- Aoi! Nyugi már! - tolom kicsit el magamtól. Kifosztottan néz rám, de látom a szemében a csillogást. - Csak hazáig bírd ki.
- De annyira akarlak Kai. Olyan régen voltunk együtt! - karol át, de most nem tesz semmi perverz mozdulatot, vagy megjegyzést. Csupán ölel, és mosolyog. Imádom!

Szerencse, hogy a mi kocsinkkal jöttünk reggel - gondolkozom, miközben kiszállunk mind a ketten, és elindulunk befelé. Szerencsére, Aoi most visszafogja magát, és nem csinál semmit. Még csak az kéne, hogy az utcán, vagy a porta előtt essen nekem.
- Aj, már azt hittem, hogy sose érünk fel - nyöszörög, és kulcsra zárja az ajtót. Na, már előre sejtem, hogy milyen hosszú estét tervez. Biztosan ki sem fog engedni az ágyból. Nem mintha bánnám...
- Hát felértünk - incselkedem vele, majd adok neki egy csókot, és elkezdem lepakolni a cuccaimat. Elhülve néz, gondolom nem tetszik neki, hogy egy percre nem vele foglalkozom.
- Kai! Itt állok teljes pompában, te meg a telefonodat rakod töltőre!! - kezd kiakadni, miközben vészesen közeledik. Valahogy a konyha pultnál kötünk ki, Aoi meg csak vigyorog értetlen arcomon.
- Nem megyünk a szobába inkább? - nyelek egy nagyot.
- Dehogy megyünk. Itt még úgysem csináltuk - vesz fel egy sunyi vigyort, és a nyakamat kezdi el csókolgatni, amit csak jóleső sóhajokkal tudok díjazni.
- De ez a konyha! Az isten szerelmére! - morgok, de ezzel csak azt érem el, hogy a nyakamba harap, és szívni kezdi. Szerencséje van, hogy most szívja ki, mert egy hét pihi van. Így senki nem láthatja meg.
- Nem érdekel. Én most igenis itt - nyom egy puszit a szívásra, és hajol a fülemhez - foglak - harap rá a cimpámra, egy kéjes nyögést kicsikarva belőlem - megdugni - nemes egyszerűséggel jeleni ki, közben megmarkolja fenekem, ezzel is megerősítve szavait.
- Jól vahn - adom meg magamat, egy halk sóhaj közepette.
Aoi csak mosolyog miközben lehúzza a pólómat, és mellkasomat veszi célba. Apró csókokat hint rá, és fel keresi azokat a pontokat, amik mindig is a gyengéim voltak. Nem csoda, hogy így én is pár pillanat múlva, már teljesen merev vagyok.
- Oh, Kai-chan. De izgatott itt valaki - neveti, mire egy morgás a válaszom. Itt kötözködik velem. Mindjárt kap egy tockost!
- Mondod ezt te? - markolom meg keményem kicsit sem kicsi merevségét. Egy meglepett nyögés hagyja el száját, és csak pislog rám. Ezzel most jól megleptem, hehe...
Nem hagyja, hogy tovább beszéljek, elkapja a tarkómat, és magához ránt. A csók amit váltunk rettenetesen vad. Tépjük a másik ajkát, miközben a ruhák már röpülnek is. Megszakítom a csókot, és elkezdem Aoi nadrágját leszedni. Most már egyáltalán nem akarom húzni az agyát, így gyorsan megszabadítom a felesleges ruháktól. Már a boxere sincs rajta, így közvetlenül merevségén tudok végig simítani... Erre is csak egy sóhaj a válasz.
- Eleget játszottunk már - sűrűn kezdek bólogatni, hiszen már én is vágyom arra, hogy magáévá tegyen, és ne csak játszunk egymással.
Hamar megszabadít engem engem is az alsómtól, és felültet a pultra, majd lábaimat jó nagy terpeszbe teszi. Végig néz rajtam megint, és sunyi mosolyra húzza ajkait.
- M-mit találtál ki? - pirulok el, mire kuncok egy sort, de csak megrázza a fejét.
Lehajol a nadrágjához, amiből sikeresen elővarázsol egy tubus síkosítót, és egy óvszert. Ezt meg mikor tehette oda? Egész nap arra készült, hogy megkefél? - gondolkoznék tovább, de időközben belém helyezi egyik síkos ujját, így a további gondolkodást későbbre hagyom.
- Olyan gyönyörű vagy - suttogja nyakamra, majd egyre lejjebb halad, miközben növeli ujjai számát. Mivel elég régen voltunk együtt a sok munka miatt, így kicsit tovább el kell szórakoznia a tágításommal.
- Most már jöhetszh teh - nyalom meg kiszáradt ajkaim. Mosolyogva húzza ki belőlem az ujjait, majd elvégzi a szükséges előkészületeket. Hosszan megcsókol, miközben egyre beljebb furakszik testemben. Nem bírom ki: eltolom magamtól és hangot adok annak a hatalmas dolognak, ami éppen bennem van.
Yuu elégedetten hümmög, miközben lassan lök rajtam egyet, ezzel még egy hangos nyögést kiváltva belőlem. Nem szeretem a hangomat ilyenkor, mert mindig nagyon hangos vagyok. Ezzel ellentétben Aoi viszont imádja, mikor így nyögök alatta. Mindig mindent megtesz azért, hogy a lehető leghangosabb legyek.
- Szeretlek - helyezi lábaimat derekára, és húz közelebb magához. Még jobban elmerül bennem, amit csak nyöszörögve fogadok, és hagyom, hogy a nyögések kicsússzanak a számon.
- Én is szeretlekh - mozgunk együttesen tovább. Aoi egyre mélyebbeket és erősebbeket lök rajtam, aminek a következtében szinte csillagokat látok a gyönyörtől. Ezen még csak fokoz, mikor körém fonja ujjait, és úgy hajszol tovább a kielégülés felé.
Pár pillanat múlva nevével a számon élvezek el. Szorításom ellazul nyakán, mire lök még párat, és ő is nevemmel jön utánam.
Kis ideig még a pulton vagyunk összegabalyodva. Egymást ölelve hallgatjuk a másik szívverését.
- Remélem lenyugodott a lelki világod - adok egy puszit az orrára.
- Ha a lelki világom nem is, a farkam az biztosan - kócolja össze a hajamat, miközben kihúzódik belőlem. A karjába kap, és elvisz a hálónkig, majd az ágyra fektet, és ő is bemászik mellém.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.